anime · cikk · retro · történelem

Készült: Japán árnyékában, avagy a koreai animációs ipar sötét foltja

hwang-geum-yeonpilgwa_gaegujang-i_oegyesonyeon_-_e_t_a_foldonkivuli
“Az aranyceruza és a földönkívüli fiú” plakátja

Mostanság elég sok helyen lehet szembetalálkozni a „bootleg” fogalmával, amelyek hol egészen horrorisztikus, hol meg kínosan komikus végeredményt szülnek. Az animék esetében kicsit más a helyzet, és most tekintsünk el a nyugati próbálkozásoktól, amikor egy nyugati stúdió szeretné visszaadni azt a stílust és dinamikát több-kevesebb sikerrel, mert Japánhoz közelebb is voltak ezekre példák.

Név szerint Koreában. Rendkívül keveset hallani a koreai animációs stúdiókról és művekről, nagy ritkán kerül egy-egy a figyelem középpontjába, és akkor is inkább a mozifilmjeik kerülnek előtérbe. A koreai animációs műveket (aeni), és ezeknek a ’70-es évek elejétől nagyjából a ’90-es évekig volt egy elég érdekes időszaka, amin még az angol nyelvű Wikipédia is inkább komótosan átugrik.

Golden_Batman_-_Batman
A Golden Batman plakátja

Az 1967-es Hong Gildong mozifilm sikerét követően kezdte el Dél-Korea kiaknázni propagandacélzattal a saját animációs iparát is támogatni valamelyest. Ez ugyan lehetővé tette az újabb művek elkészülését, viszont a stúdiók helyzetén nem igazán változtatott. Hiába jöttek egymás után a filmek, esetleg sorozatok, átütő sikert csak nagyon kevesek tudhattak magukénak. Ez pedig azt eredményezte, hogy az 1980-as években komoly pénzügyi válságba került az iparág. Részint az iparág minősége képtelen volt komolyabban fejlődni, részint pedig az ötlethiányból fakadt.

 

Sonyeon_007_Jihajeguk_-_James_Bond_007
James Bond se kerülte el Korea figyelmét

Utóbbi problémát úgy hidalták át, hogy kénytelenek voltak más művekből meríteni. A japán animációs ipar ekkoriban kezdte el a világhódító útját megalapozni, így adta magát a lehetőség. Azonban volt egy bökkenő: egészen a ’90-es évekig bűncselekménynek számított a japán kulturális termékek bevitele. Így születtek meg azok a filmek, amelyek a korabeli sikeresebb animék egyes elemeinek halovány másai, vagy azok vegyítése.

Csak néhány példát említve: a Robot Taekwon V, amely az első igazi kasszasikernek tekinthető az aenik közt, egy Mazinger Z koppintás, annyi kiegészítéssel, hogy ezen óriásrobot legkülönlegesebb képessége a taekwondo mozdulatok. Helyenként egyes híresebb karakterek tették tiszteletüket, mint a Mobile Suit Gundam fősorozatának Charja az Uju Heukgisában, vagy a Byeolnala Samchongsában Peach hercegnő. De voltak sokkal kevésbé köntörfalazott példák, amelyek már a címükben elárulják, hogy mi volt a fő ihletőforrás: Dallyeola Majing-ga X (Mazinger Z és folytatása, az UFO Grendizer), Golden Batman, Ttori wa Zeta Robot (Gundam Zeta).

majingga-x_-_ufo_grendizer
A Dallyeola Majing-ga X plakátja és az UFO Grendizer robotja.
uju_heukhisa_-_char_aznable
A “fiatal voltam és kellett a pénz” tipikus esete. (Uju Heukgisa – Char Aznable)
byeolnala_samchongsa_-_super_mario_bros_movie_1
A hasonlóság itt nem annyira látványos, de ez Toadstool / Peach hercegnő. (Byeolnala Samchongsa)
Nal-ala_Ujujeonham_Geobugseon
A Geobugseon plakátja

Továbbá volt egy érdekes mozzanata is ennek a kornak: a Nal-ala Ujujeonham Geobugseon például egy az egyben az Uchū Senkan Yamato koreai megfelelője, annyi különbséggel, hogy itt az űrbéli kalandokra egy jellegzetes koreai teknőshajó sci-fibe oltott mása megy el a Yamato után, hogy segítse a küldetését. A készítők szerették volna, hogy ez is a hivatalos Yamato-kánon része legyen, azonban a japánok udvariasan elutasították a szándékot. A film eredeti plakátján jobb oldalt alul maga a hajó is látható.

geobugseon_casting
“The resemblance is uncanny” – ahogy az angol mondaná.

A ’80-as évek végére az iparág anyagi helyzete javulni kezdett, és megjelentek az egyedibb darabok is, mint a Dallyeola Hani (atlétikai aeni), Doolie, a kis dínókölyök, a Dae Jang Geum, vagy a nemzetközi piacra is kikerült Aachi wa Ssipak és a Backkom (avagy a Bernard). Azonban a koreai animációs ipar továbbra is megmaradt a japán árnyékában… Manapság az új animátorok egyértelműen „lopásként” jellemzik és emlegetik az ezekben az időkben született műveket, míg az idősebb korosztály már-már a nemzeti büszkeség megsértésének tartja az ilyetén kijelentéseket.

A cikk a Mondo Magazin 2018. júniusi számában jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s