idióták · politika · történelem

Hogy is volt ez? avagy a polkorrektség törülközője

Megszokhattátok, hogy politikai és történelmi kérdésekben nem vagyok épp polkorrekt, és ez így van jól. Még mindig a Terror Háza múzeum igazgatónőjének, Schmidt Máriának szavait tartom a kérdésben szem előtt: “Politikailag inkorrektül írni annyit jelent, leírni az igazságot.” Az apropó most is a Trianon-kérdéskör, illetve Szászfalvi László honatya ennek előzményeivel kapcsolatos hézagos ismeretei általi kijelentése. Idézem a Népszava Online mai cikkét Bita Dánieltől:

Elsőként a kereszténydemokrata Szászfalvi László beszélt arról: nagy elégtétel a magyar nemzetnek, hogy újra a Kossuth téren áll Tisza István egykori miniszterelnök szobra. A KDNP-s politikus szerint Tisza ellen a „Károlyi Mihály-féle barbár horda” követett el merényletet 1918. október 31-én, ami végül elvezetett a tanácsköztársaság kommunista diktatúrájáig és a trianoni békediktátumig. Szászfalvi minden magyar nemzedék elé példaként állította Tisza Istvánt.

Érdekes, hogy sem a KDNP-s politikus, sem a szakértői, akik segítik a munkáját, nem vették a fáradtságot, hogy felcsapják a történelemkönyveket és összekössék a bennük rejlő láncszemeket. De nézzük sorjában a dolgokat.

Valóban szerencsétlen húzás volt gróf Károlyi Mihályék részéről az őszirózsás forradalom támogatása és a harmadik Habsburg-trónfosztás kimondása a történelem szempontjából, mint kezdőpont. De miért is kellett? Nos, 1918 januárjában Wilson amerikai elnök (részben válaszul Lenin és az újonnan megalakult Szovjetunió dekrétumára) kimondta azt a 14 pontot, amely ma már a nemzetközi jog alapja. Wilsoni elvek valaki? Első világháborús tananyag már általános iskolában is. De ja, bocsánat, hiszen Szászfalvi László honatyánk ilyen képzettséggel nem rendelkezik, hiszen csak egy református lelkész, aki politikai pályára tévedt (és sajnos ott is ragadt)! Mindjárt minden világos miért beszélt ekkora zöldségeket!

Na de visszatérve gyorsan a wilsoni elvekre, a 8. pontja világos autonómiát írt elő a Monarchia népeinek, ami a régóta érő elszakadási kísérletnek adott jelentős lökést. Körülbelül az atya a nyilatkozatában azt tette világossá, hogy “jobb lett volna az országnak, ha a Monarchián belül marad”. Nos, nem lett volna jobb, ezt pedig a békediktátumunk is fényesen jelzi. Az indokok:

1) A trónfosztással önálló államnak nyilvánítottuk ki magunkat. Ezt előbb el kell ismertetni a nemzetközi nyilvánosság előtt. Mint mikor Burgenland (Őrvidék) is elszakadt Ausztriától a Saint-Germain-i békét követően (ami odacsatolta) a Rongyos Gárda vezetésével, és kikiáltotta Lajtabánság államát. Azt se ismerte el senki, sőt még az akkor regnáló Tanácsköztársaság sem (de ennyire ne szaladjunk előre). Nem volt nemzetközi elismertsége az országnak.

2) Az Antant európai államainak hivatalos módon nem volt érdeke egy erős közép-európai magyar állam. Nem véletlen a kisantant létrehozása és megerősítése. Lengyelország akkor miért lett olyan nagy? Eredetileg, hogy Németországot keletről megfogja, valamint a feltörekvő Szovjetuniót, ahol épp polgár- és intervenciós háború zajlott.

3) Hiába küldtük Apponyi Albertet és Teleki Pált, akik a legnagyobb magyar politikusaink voltak még nemzetközi szinten is(!), ez nem változtatott semmit az állásponton, csupán enyhíteni volt képes. Rengeteg beterjesztés érkezett, hogy meddig tolják ki a határokat (pl. Salgótarján, Győr és Miskolc csehszlovák, a Tiszántúl román, Baranya-Dél-Somogy-Dél-Vas megyék pedig szerb kézen), aminek igazából minden józan észnek ellent mondott. Nem mintha a trianoni határok nem, mivel így is az infrastruktúránk jelentős csomópontjainak, az iparunknak nagyja külterületre került. Maradtunk agráripari ország, aminek rengeteg mindent stabilizálnia kellett: a társadalomtól kezdve a gazdaságon át az infrastruktúráig… Szó szerint mindent.

Persze, ne bagatellizáljuk el, gróf Károlyi is csak jót akart, ezért tett eleget az Antant államok kéréseinek, többek közt, hogy leszereltette a hadsereget. A naivitása lett végül az ország veszte, hiszen mint tudjuk, ettől kaptak csak vérszemet az újonnan megalakult államok. Károlyi ettől még nem barbárpolitikus volt, hanem egy naiv flótás. A Tanácsköztársaság kommunista diktatúrájának ugyan táptalajt adott, de gondoljuk csak végig, mi volt a jó oldala annak a diktatúrának? Többek közt szociális juttatások a szegényebb rétegnek, amelyekről Kosztolányi is megemlékezik az Édes Anna első fejezetében (némi iróniával Kun Béláékról a közemberek pletykái szintjén). Vitték nyaralni a gyerekeket, összerázták a társadalmat, hadsereget szereltek fel (ami noha a Székely hadosztályt a Tiszánál ott hagyta a románoknak szétverni, mert azok megtagadták a vörös lobogót) és sikeres északi hadjáratot indított a román és csehszlovák csapatok elvágására (ám hiába, mivel a dilettáns hadvezetés visszarendeltette őket). A hadászati eredményeik vezettek oda, hogy a diplomáciai küldöttségünket végre meghallgassák!

Nem kívánom csökkenteni gróf Tisza István jelentőségét, mert tény, hogy simán a tíz legnagyobb magyar politikus közé sorolandó, noha első kormányának egyetlen nívós haladó teljesítménye II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala volt. De ezen kívül főleg a karhatalom vas- és véres kezűségét lehetett látni (pl. a vasúti sztrájk elfojtása, a vérvörös csütörtök), és nem rendezte a problémákat, amelyek a miniszterelnökségét követő belpolitikai válságot eredményezték. Sőt, a második kormánya egyre autokratikusabb irányt vett fel a háború alatt, és nem fukarkodott a reformpolitikát elfojtani sem. Szóval a KDNP-s politikus-lelkészünk kit is dicsőített az imént? Sokszor talán nem véletlen, hogy az őszirózsás forradalom idején sikeresen végrehajtották ellene a 4. merényletet.

De maradjunk annyiban, hogy lelkész. Ám hiába van a Parlamentben, hiába imádkozik, egyre inkább látni, hogy ezen az országon már az Isten se segít. Elvégre, “segíts magadon és az Isten is megsegít”, nem? Én most csak egyet tudok leszűrni a dologból: a harmadik Orbán-kormány is azt az utat fogja járni, mint a Tisza-kormányok. Tovább fog növekedni az autokrácia, a narancsos puhadiktatúra…

Hogy is volt ez? avagy a polkorrektség törülközője” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Nem értem, mire akarsz kilyukadni. Érezhető, hogy növekszik az államhatalom, csökken az ellenzék ereje, visszaszorul a demokrácia, rinyálnak a ballibsi újságírók, az RTL és a többi. No de mi ezzel a baj?

    A sosem volt demokrácia fellegvárai az USA és az EU (itt főleg az északi és a nyugati államok). Ezzel szemben ma diktatórikusnak pár elcseszett kommunista államon kívül Kínát (az egyetlen nem elcseszett komcsi állam) és Oroszországot tartják. Persze ezeken kívül ott van Irán és Szíria is, annak idején Líbia is ide tartozott – ezekkel kapcsolatban az a röhej, hogy bár elvileg a vezetőik demokratikusan vannak megválasztva, a nyugat ezt egész egyszerűen nem hiszi el. Ez az érvük. No de visszatérve az USA és az EU államaira: ezekre kivétel nélkül jellemző a fehér népesség csökkenése, a fogyasztói társadalom egyre betegesebb megnyilvánulásai (iPhone zombik), a pénzszektor teljhatalma (bankok, hitelminősítők, hitelezők) és a vezetők részéről a liberális hozzáállás a beáramló (Kelet-Európa esetében már pár száz éve beáramlott), hihetetlen mértékben szaporodó és meglehetősen agresszív színes kisebbségekkel szemben.

    Nincs olyan demográfus, aki ezeken a területeken nem a fehér népesség lassú elfogyásával számolna.

    Ezzel szemben Kína az összes hibájával együtt virágzik. Több, mint fél évszázadon át napi egy tál rizsért dolgozott az ország 99%-a? Igen, ma pedig az arcunkba röhögnek. 1-2 generáció kényelme árán Kína mára a Föld legerősebb államává vált, ezalatt nekünk sikerült átállni a Ladáról a Suzukira, a Nokiáról az iPhone-ra, a hagyományos családmodellről pedig az egykék és a gyermektelenek berendezkedésére. Ez minden, amit fel tudunk mutatni Kelet-Európában. Oroszország összes gyengesége nyugati, legyen az a fogyasztási mánia, vagy éppen a drog – nekik viszont van egy olyan vezetőjük, aki hadat üzent ennek. Putyin nem alkuszik és nagy ívben tesz rá, hogy mit mond az ellenzék, vagy a liberális-demokrata világkórus. El is kezdtek kimászni a kátyúból.

    Szóval… kit érdekel az a demokrácia, ami még a fennmaradást sem tudja biztosítani?

    1. Elsősorban? Nos, a posztban azt taglaltam, hogy kit is neveztek meg “tisztelendő példaképnek”, míg egy másik kortárst gyakorlatilag a mocskolódás fogalmának kimerítésével rágalmaztak téves infók és rossz következtetések alapján. Tény, hogy szükség van bizonyos fokú állami kontrollra, mert a liberális képviseleti demokrácia (végére is, ez a pontos neve) valóban életképtelen. Az északi államok azért élhetnek olyan jól, mert van egy stabil gazdasági alapjuk, míg a Brüsszel-Strassbourg tengely (avagy az EU) egy ábrándot kerget az EEÁ (Európai Egyesült Államok) mellett. A gond sokszor az, hogy miben akar teret nyerni az állam. Érezhető, hogy a Fidesz-KDNP frakció pont nem azt az irányt kezdte el ellenőrzése alá vonni és úgy, amit és ahogy kellett volna. Ha már azt hangoztatjuk, hogy “az emberekért és a magyarokért cselekszünk” vagy hogy “Magyarország érdekeit képviseljük”, és példaképet akarunk választani, akkor nézzük meg, hogy kit is nevezünk annak. gróf Tisza István messze nem volt példaképnek való. Teleki vagy Apponyi sokkal esélyesebb erre a szerepre. És pont ez az, amivel foglalkoztam: a példakép-állítás problémájával egy konkrét nyilatkozat alapján.

      1. Értem, így már többé-kevésbé korrekt. 😀 A téves infókkal kapcsolatban meg igazából nem is nagyon lehet mit mondani. Kb. annyira lehetsz biztos bármilyen történelmi információ helyességében, mint abban, hogy létezik pártatlan média. Én egyféle módon tudnék elképzelni hiteles történelemkutatást, mégpedig úgy, hogy ha hivatalosan digitalizálnák az összes régészeti emléket és iratot, a történészek pedig ezekből dolgoznának. Ami most van, az röhej, forrásokat senki sem említ, a teóriák közül pedig mindenkinek a szimpatikusabb a nyerő, igazából ezért “ragadtam klaviatúrát”.

        1. Én úgy szoktam értékelni egy történelmi személy munkáját, hogy lefejtem, egyszerű állításokra a tetteit, nyilatkozatait és azok hatását (pl. mi mihez vezetett, vetített elő többek közt). És utána kezdek el objektíven mérlegelni. De egyébként igazad van, én is szeretnék sok történelmi forráshoz hozzáférni, főként digitalizálva…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s