anime · kritika · paródia · retro

Klasszikus moe-robotlányok, avagy Toei Robot Girls Z

1388872939700Most tegye fel a kezét az olvasóim közül, aki szívesen néz retrót. Nem a múlt évtizedből, vagy a késő ’90-es évek aranybetűkkel írt címei közül válogatva, hanem a ’80-as, ’70-es, de még a ’60-as évekből is, válogatás nélkül. Mindegy mit, csak ebből a korszakból legyen. De mivel a kezeket úgy sem látom, így mindenki számára egy rövid zanzásítással kezdek, hogy mi is ez a 3 részes blaszfémia.

Aki nem sejtené, az ekkori nagy klasszikusok javát a Toei Animations készítette, olyanokat, mint a Galaxy Express 999, Devilman, Babel Nisei, Sailor Moon vagy a jelen alany alapjait képező Mazinger Z, Great Mazinger, UFO Grendizer és sok más. Ezek nagyjának mangáját Go Nagai írta és rajzolta (vagy a Getter Robo esetében Ishikawa Ken is közrejátszott, főleg annak folytatásaiban). Ezeknek a címeknek a mai napig készülnek különböző átdolgozásai, feldolgozásai, vagy mondjuk, mint a Mazinkaiser SKL esetében teljesen új történetet írtak a meglévő főbb karakterekre és/vagy robotokra.

Szóval, miről is van szó? Hát nem egy remake, hanem egy átdolgozás és egyben egy paródia ezeknek az óriásrobotos szériákhoz, franchise-okhoz. És itt önmagában megállhatnék a leírással, hogy paródia és nem kéne komolyan venni, de igazából a módjától lesz a retrofan és az animés veterán rosszul. Sajnos a mai rajzstílus és megjelenés egyik legrosszabb rákfenéjével párosítja a műfajt és a célzatot: az egykori hatalmas óriásrobotok, amelyek földönkívüliek hadseregét, letűnt civilizációk ultramodern gépezeteit zúztak össze és városokat tudtak a földdel egyenlővé tenni, most aranyos, törékeny testű fiatal lányokként lettek újraélesztve, az azokhoz passzoló vékony és irritáló szinkronnal.

Robot-Girls-Z
Főszereplőink vagy minek is nevezzük most…

Most, hogy leírtam a koncepciót és az azzal való alapvető problémát, lehetek objektív(ebbféleség)… A történet maga az, hogy van három lány (a fenti képen ballról jobbra: UFO Grendizer, Mazinger Z és Great Mazinger), akik barátnők, meg a legtöbb óriásrobotlánnyal. Főleg Nerima kerületben próbálják meg reklámozni a jövő új energiaforrását, a fotonenergiát. Meg néha emiatt összetűzésbe kerülnek a franchise-jaikban szereplő ellenfelekbe, mint Ashurába vagy Dr. Hell minionjaiba. Akik történetesen szintén moe kislányok (kivétel Ashurát, aki mint mindig, most is himnő. Na nem egy Conchita Wurstot képzeljünk, hanem szeljünk ketté egy férfit és nőt tetőtől talpig, majd varrjuk össze és viola…). A három rész három-három rövid epizódot tartalmaz, külön kis történetekkel, amelyek ebben a keretben többé-kevésbé kötődnek is egymáshoz. Ugyanakkor megkapjuk az évtized szokásos kliséit, mint a kötelező jellegű strandos jeleneteket. (Komolyan, van még olyan tengerpartja Japánnak, amit még nem mutattak be ezen klisében?)

RGZ1-B
Azért nem ehhez hasonló pofákat fogunk vágni, ha megnézzük.

Akkor most ejtsünk szót a grafikáról és az animációról. Nos, idei animéről van szó, szóval a rajzstílus ennek is megfelelő. Csak épp a Toei egyedi karakterdizájnját nem lehet felismerni rajta, olyan mintha a Xebec rajzolta volna őket. Orruk az nincs, és elég egyszerűen “kidolgozottak”. Az animációt pedig nem viszik túlzásba. Elfogadhatónak elfogadható, de semmi extravagáns vagy csili-vili, ami a legutóbbi Toei Animations címek egyik főbb jellemzője lenne (pl. Space Pirate Captain Harlock tavalyi filmje, az Asura mozi). Szóval még a bábától is sajnálták a pénzt a világra hozásakor, mondhatnánk. Bár specialnak készült és az első koncepció sem egészen ez volt (egy alig egyperces rövid ONA is volt előtte 2011-ben Danguard A, Gakeen és Gaiking szereplésével, ami a top 20 legrosszabb listámon végezte, mint abszolút bukott promóciós anyag).

Robot Girls Z Team T
Mechapuff Girls Z…

Hangok terén már elárultam, hogy a legtöbb szinkronhang egyszerűen idegesítő. Annak ellenére, hogy a szinkrongárda java nem először csinált ilyet, sőt, sokan többszörösen kipróbált színészek. Néhol jól teljesítenek ugyan, egy-egy jelenetben vagy helyzetben, de a nagy átlagban sajnos elég lehangoló a kép. Az aláfestések, effektek képesek lennének simán megidézni a retro-mecha hatást, azonban ez nem teljesen jön össze és erősen csak az árnyékát mutatja az érzésnek és a kívánt, kissé nosztalgikus hangulatnak. Az opening és az ending pedig önmagában még elmenne, bár megjegyzem, mint japán pop zene, egész biztosan nem nőne a szívemhez. Így a speciálhoz meg mondhatni, illik is hozzá, csak sajnos ennek a megjegyzésemnek, észrevételemnek nem épp pozitív vagy semleges a felhangja.

maxresdefault
Eat mah lazors, baka!

Végső soron a karakterekről sokat nem lehet beszélni. Önmagában véve a mű szerintem nem lesz érthető azoknak, akik nem igazán ismerik ezeket az óriásrobotos univerzumokat, mivel a kislányosított mechaszörnyektől kezdve a pilótavezérelt vaskolosszusokig mind-mind egy-egy finom utalássort rejtenek magukban (és nem csak a támadásaik neve). Noha, ha erről van fogalmunk, akkor könnyedén következtethetünk az alapművekben betöltött szerepükre és teljesítményükre a lányok tettei alapján, így képbe kerülünk a poénnal is, a végső hatás pont emiatt elmarad. Mivel sokkal könnyebb megérteni a képernyőn zajló dolgokat és úgy nevetni egyik-másik szerencsétlenkedésen, ha már van fogalmunk a paródia tárgyairól. És nem elég csak az utóbbi időkben kiadottakat ismerni, ami pedig egy újabb problémát jelent. És az élvezhetőség sajnos itt alapos aláaknázásra is kerül.

believe-robot-girls-z-1-3-6b63950b_8-jan-2014-20-33-32

Röviden és tömören: alapvetően egy működő paródiakoncepció lenne, amennyiben nem élezték volna ki ennyire verejtékezve napjaink már-már degeneráltságba hajló ízlésficamára. Mert hát cuki kislányokkal szinte bármi eladható a szigetországban, főleg ha a szobanövényszerűen élő fanatikusokról van szó. Ugyanakkor a látszat ellenére nem a mostani korosztály széles-szűk rétege a fő célpontja ennek a műnek, hanem az idősebbek, akik már ismerik ezeket a műveket. Valamint az a maroknyi ember világszerte, aki hajlandó leülni és retro-maratonokat rendezni “a régi címek dicsőségére”. Azonban, ha ez a két alapprobléma nem létezne, akkor sem lenne jobb egy átlagos színvonalú műnél.

A két koncepcionális hiba nagyon sokat ront az átlagon, az egyetlen dolog, amiért feljebb értékeltem (vagyis amiért +1 pontot adtam rá), azok a finom utalások az alapművekre. Így az egészet számszerűsítve egy (nagyon) kegyes 4 pontra (a 10-ből) díjazom az erőfeszítéseit, vagyis nem szükségszerűen rosszra. Egy próbát lehet vele tenni, egyszer meg lehet nézni, de alapvetően nem ajánlom.

Az alábbi címekből, univerzumokból láthatunk kislányosított robotokat: Mazinger Z,  Great Mazinger, Getter Robo, Mazinkaiser, UFO Grendizer, Kotetsu Jeeg, Wakusei Robo Danguard Ace, Daikuu Maryu Gaiking, Magne Robo Gakeen, Choujin Sentai Baratack.

Klasszikus moe-robotlányok, avagy Toei Robot Girls Z” bejegyzéshez 4 hozzászólás

    1. Nem akartam belemenni a részleteibe. Bár azért valld be, megnéztél pár ilyen “mindegy mit” jellegű cuccot, főleg ami a ’60-as és ’70-es években készült kisfilmeket illeti. 😀

      1. Tehetnék részleges beismerő vallomást, de inkább maradok teljes tagadásban! 😀 A 60/70-es évek kisfilmjeiből sem néztem meg mindent, ami elém került – válogattam ott is.

  1. Úgy a borító kép körül már sejtettem, hogy ez bajos lesz, és mily meglepő, a leírásod alapján az is lett. Egy újabb elbaltázott paródia, amit tuti nem fogok megnézni, kipipálva. =D

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s