informatika · jog · szakdolgozat

A szerzői jog és a rajongói fordítások viszonya – 06.

39853-szerzoijog

Most már konkrétan szó esik a rajongói fordítások helyzetéről a szerzői jog értelmében. Egyetlen fejezetről beszélhetünk most, alternatívákról csak a következő héten.

2.3.   A szerzői jog alkalmazása rajongói fordítások esetében

A rajongói fordítókról elmondható, hogy a jogszabály néhány paragrafusának és/vagy bekezdésének ugyan eleget nem tesznek, viszont azokat, amelyek az eredeti szerző alkotói jogait és a mű egységét védik, maradéktalanul betartják. Ez magába foglalja az eredeti alkotó(k) megnevezését, a mű egységének megtartását minimális változtatással (például videojátékok fordítása esetén jellemző, hogy az eredeti készítők logói után feltüntetik a saját csapatukét vagy egyéni „címerüket” és a stáblistához illesztik be, hogy ki min dolgozott a fordítás során).

Egyetlen eset nevezhető meg, amikor rajongói fordító önhatalmúlag, a saját szájíze szerint próbálta meg átdolgozni a fordított művet. Erről az egyik közösségi portálon egy reaper_fox nevű felhasználó értesítette a közösséget.[1] Jelzése szerint ez a fordító a fordítandó művén a már meglévő rajongói fordítások alapján kívánt dolgozni, kijavítva azok általa kifogásolt megoldásait, illetve kihagyna fejezeteket, oldalakat, amelyekre szerinte nincs szükség. A közösség néhány tagja megbolydult ennek hallatán, főleg azok, akik maguk is foglalkoznak fordítással – de egyik se állt ki az elgondolás mellett.

A létrehozott fordítást a csapatok közös műként értékelik, függetlenül attól, hogy a tagoknak csak kis része vagy egésze dolgozott az adott művön. Míg a hatályos Szerzői Jogi Törvény a lektort nem ismeri el szerzőségi minőségében, addig a rajongói fordítócsapatok igen, annak okán, hogy noha „amatőr” munkát végeznek, javuk törekedik a minőségre. A két magyar berkekben kitört feliratozói sztrájk oka nem csak a saját szerzőségük sérülése miatt, hanem a kiadott munkájuk küllemének változtatása is volt. Vagyis fenntartják a saját művükre is az egység védelmét, elsődlegesen presztízs okokból.[2]

Érdekességként kiemelendő, hogy miként kezelik a csapatok, egyének némely esetekben a munkáikat megszűnésükkor. Beolvadás során az utód fog felelni a korábbi fordítások kezeléséért, gondozásáért (a fordítások elérhetővé tételét, megosztását), beleértve a további javítást és átdolgozást. Feloszlás esetén a munkáiknak szánt weboldalakat a leggyakrabban meghagyják, befagyasztják, vagy utódot keresnek, akikre megállapodás formájában ráhagyományozzák addigi fordításaikat. Ez utóbbi a ritkább eset, de volt már rá példa.[3] Ilyenkor az öröklött munkákat a sajátjaik közé helyezik és csak néhány helyen tüntetik fel azok eredeti származását, készítőjét. Egy harmadik eshetőség, főleg a hazai szcénában van jelen, hogy egy gyűjtőoldal magát a fordítást átveszi és megosztja. A hazai japán szubkultúrában az elmúlt két évtizedben három ilyen nagyobb oldal létezett, illetve létezik, ahogy a nyugati sorozatok, filmek fordításaihoz is találhatunk ilyen website-okat, amelyek nem csak hírezik, de terjesztik is a kurrens kiadásokat.

Bár a felhasználási szerződések és az átdolgozásra való engedélykérések az esetek túlnyomó hányadában elmaradnak és inkább azon művek esetében jellemzőek, amelyek eleve az interneten láttak napvilágot és alkotójuk Creative Commons licenccel látta el. Ilyen fordítási projekt például a finn Kimmo Lemetti által készített angol nyelvű képregény, az Elfújta a lökéshullám (Gone with the Blastwave).[4]

Ezekből látható, hogy a rajongói fordítók sokkal inkább alternatív megoldások és problémakezelés felé hajlanak, mivel tisztában vannak a hivatalos jogszabály alapján a védtelenségükkel és tevékenységük részben illegális mivoltával. Ez különösen igaz abban azokban esetben, amikor egy feliratozó egyén vagy csapat megosztja a videót is a felirata mellé, illetve a képregény-fordítók nem csak a puszta szöveget készítik el a műhöz, hanem a szkennelt oldalak eredeti szövegét kiradírozva annak helyére illesztik. A videojátékok esetén a nem hivatalos patch (javító- esetleg nyelvi csomag), vagy modifikációk készítése megengedett, mivel nem igényli az alapprogram megosztását, csak annak meglétét a futtatáshoz. A könyvek fordításában viszont, ennek nagyon szűk rétegi mivolta miatt még nem volt reagálási precedens a kiadók, szerzők részéről.

[1] AnimeAddicts: Offtopic mangákról (Hírek, érdekességek általánosságban), http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.20.8342.14 (letöltés ideje: 2013-04-02)
[2]   A rajongói fordítók számára a presztízs egyfajta plusz reklámértéket képvisel. Amennyiben munkájuk módosításaival mintegy visszaélve terjesztik tovább, a módosítás során felmerült hibák a fordítók és a csapatok munkájának minőségét hozzák rossz hírbe, így nem nyernek maguknak újabb, főleg igényesebb nézőket. A leggyakoribb ilyen jellegű probléma technikai módosításból származik: formázott feliratok (ASS/SSA) esetén a betűtípusok kimaradása, vagy formázatlan DVD-szabványúvá (VOBSUB, SRT) alakítás esetén fordul elő, képregények esetében pedig a képek túltömörítése és a szándékos minőségrontás (hogy kisebb legyen a képek mérete) jellemző.
[3] Ricz/Ronin Factories: Mi lesz veled, HSTS? http://rrfs.aninet.eu/news.php?readmore=563 (letöltés ideje: 2013-04-07)
[4] Elfújta a lökéshullám, http://www.lokeshullam.aneten.net/ (letöltés ideje: 2013-04-02)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s