érdekesség · informatika · jog

Így értelmezzünk jogot… – Adatbázisok szerzői jogai

Nem olyan rég, pár hete az egyik fórumon kialakult egy kisebb vita az adatbázis-másolást illetően. Persze, záporoztak a tévhitek, amelyet elsősorban annak köszönhetünk, hogy

1) a hivatkozási alapot (mármint magát a szerzői jogot) nem ismerik kellőképpen,
2) a jogot együttesen kell értelmezni, nem bekezdésenként, paragrafusonként.

A kérdést konkrétumoktól elvonatkoztatva fogom boncolni és a valóság példái helyett sajátot írok. Adott Karcsi, aki úgy gondolja, hogy saját, II. világháború eseményeivel, fegyverzetével foglalkozó oldalát részben a JSTOR adatbázisból és más oldalakról szedett információkkal turbózza fel. Karcsi vajon megsérti ezzel a szerzői jogot?

Nos, ennyiből még nem tudunk semmi konkrétat, tehát a kérdésre a válasz egyelőre bizonytalan. Lássuk először mit mond ki a hatályos szerzői jog.

Az 1. törvénycikk 2-es bekezdésének p) pontjában írva van, hogy a gyűjteményes műveket is oltalmazza a szerzői jog. A 61. törvénycikk 1-es bekezdése szerint pedig az adatbázis is gyűjteményes műnek minősül. Idézem az első bekezdését a 7. cikknek:

7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.

És egy pillanatra álljunk meg: mi az amit nem oltalmaz a szerzői jog? Elvet, ötletet, matematikai képletet, közinformációt (vagy más néven tényadatot), népművészeti és népköltészeti alkotásokat, napi híreket, sajtó által felhasznált tények, hatósági, bírósági, államigazgatási és hivatalos közleményeket, határozatokat, ügyiratokat, azok fordításait, a jogszabályokat, jogszabály által kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések és a többi (1. törvénycikk 4-7. bekezdése, ami a tényadatot noha nem említi, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2012-es tankönyve igen). Mindezt nem oltalmazza önmagában, csak akkor ha egyéni, eredeti jellegű az elrendezése, szerkesztése, válogatása.

Egyéni, eredeti jelleg. Itt van a kutya elásva, ugyanis ez mit jelent? Az 1. törvénycikk 3-as bekezdése kimondja:

1. § (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Értsük úgy, hogy mindenképpen saját magunknak kell összeállítani, de nem függ annak esztétikai megjelenésétől. Tekintettel arra, hogy Karcsi egy weboldalban gondolkodik, az elrendezés eléggé behatárolt lehetőségeket jelent. Tegyük fel, az adatokat mondjuk a kézifegyverekhez a Wikipédiáról szedi össze: ott egy jobb oldali panelban van a kép, alatta táblázatban a lényeges adatok, a leírás körülötte fut. Ezt a megoldást, ha jogszerűen szeretne eljárni, nem lépheti meg. Ellenben, ha a táblázata úgy néz ki, hogy ez balra van igazítva, már valamennyire előrébb jár. A logika ugyanis azt kívánja, hogy a lényeg egyből elérhető helyen legyen – gondolja Karcsi.

Ugyanakkor weboldalban gondolkodunk, ne feledjük! Vagyis a weboldalak programkódja, a stíluslapok és a dizájnelemek egyaránt védve vannak. Tekintettel arra, hogy a Wikipédia dizájnja meglehetősen egyszerű, így a táblázatnak egy másfajta stílust, megjelenést kölcsönözve ismét kibújhat a gondok alól.

Viszont marad a kép. Amennyiben tárgyfotóról van szó (ennek megvannak a szabályai, hogy mi minősül tárgyfotónak), azonképpen nem éri el a szükséges küszöböt, hogy önmagában nézve is, akár felhasználási helyét tekintve szerzői jogi oltalom érje. Tehát Karcsi ezt is szabadon felhasználhatja.

De térjünk vissza gyorsan a 7-es cikkre, mert bizony van egy fontos pontja:

7. § (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.

Hej, hej, vagyis Karcsi valóban nyugodtan másolhatja a táblázat adatait, a képet a saját oldalára, mert azokat nem oltalmazza a jog. Tartalmi elemnek minősül a mellette lévő szöveg is. Ezt is szabadon másolhatja? Nos, a válasz az, hogy ezt már nem. Ugyanis példánknál maradva ezt már bizony oltalmazza, mivel valaki már megírta, összeszedte és összeállította (magyarul az egyéni, eredeti jellegét hordozza, tehát eléri a szerzői jogi küszöböt), akkor is, ha azt utána még húszan belejavítottak harmincötféleképpen (és ez már együttesen létrehozott műként értelmezendő, ami a 6. §-ban áll, de ez most nem tárgya az írásnak). Éppen az egyéni, eredeti jellege miatt, nem véletlen ezért, hogy maga a Wikipédia is referenciákat követel meg az állításaihoz, illetve jobb helyeken magát a Wikipédia szócikket is forráselemnek kérik megjelölni. Vagyis, ha Karcsi nem akar jogsértést elkövetni, akkor bizony magának kell írnia a cikkek szövegét, vagy megkér valakit, hogy írja meg azt és küldje be (így pedig együttesen létrehozott művet hoz létre már, mivel az ő kezdeményezésére született meg a cikk a végleges formájában).

A fenti példát lényegében a Szerzői Jogi szakértő Testület által kiadott az SZJSZT-01/07/1. ügyiratszámú dokumentum is jól érzékelteti, igazolja. A linkben említett bútorkatalógus, ahogy a lexikonok, kronológiák, tudástárak, adatbázisok és a versgyűjtemények is gyűjteményes műnek felelnek meg (az adatbázisokra a külön rendelkezések azok számítógépes használati volta végett kerültek be külön kiemelve, említésre). A versek esetében annyi extra van, hogy amennyiben a vers szerzője már elhunyt 70 éve, nem oltalmazza a szerzői jog. 2012-ben ezért kerülhettek fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba Móricz Zsigmond művei. Más esetben jogdíjat kell fizetni a jogutód számára. Az árva művek (ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotásai) védelme csak tavaly lett szétkürtölve, noha az ezzel kapcsolatos 57/A-D törvénycikkek 2008-ban kerültek beiktatásra és 2009 óta hatályosak, a felhasználási jogdíjat pedig ha sikerül kideríteni, hogy ki a szerző vagy a jogutódja és hol tartózkodik, akkor nekik kell fizetni, ellenkező esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kerül letétbe.

Remélem tudtam ezzel segíteni a jog értelmezésének mikéntjében, függetlenül attól, hogy jelen esetben a szerzői jog volt a témakör. A jogszabályok együttes értelmezése adhat csak választ a kérdésünkre, legyen az szerzői, munka vagy épp polgári jog. Napjainkban érdemes odafigyelnünk erre, mert egy polgári ügy esetében könnyedén a pénzünk bánhatja. Ahol lakom, jelenleg is folyik több társasház nevében, ám a lakók és a lakógyűlés tudta nélkül felvett kölcsönök kapcsán az egyik bankkal szemben: egy társasház most nyert pert, ami 20 millió forint visszafizetést jelent a bank részéről. Mindezt lényegében az irányadó rendelkezések helyes értelmezésének köszönhetően.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s