informatika · jog · szakdolgozat

A szerzői jog és a rajongói fordítások viszonya – 03.

 

Tegnap kicsit sok dolgom volt, így nem került fel új részegység, ami most a hosszát tekintve csak egyetlen fejezet. (Ez még mindig az áttekintés, a hazai közösség felépítése és bemutatása csak a 4. fejezetben esedékes!)

 

1.3 Feliratozás (fansub)

 

Kétségtelen, hogy manapság rengeteg feliratfordító található világszerte. Mind a „nyugati” filmekre és sorozatokra, mind a „keletiekre”. Csak a távol-keleti rajzfilmekre (animékre) [1] az AniDB adatbázis 10881 csapatot és egyéni fordítót tart számon, akik aktívak vagy egykor azok voltak.[2] Először azt hihetjük, hogy ez mindössze csupán az internet komolyabb térnyerése, az utóbbi másfél évtized eredménye, azonban igen meglepő, hogy milyen mélyre is hatolnak a rajongói feliratkészítés gyökerei.
 
A fan-subtitled video rövidítéséül szolgáló fansub kezdetei az 1980-as évek elejére nyúlnak vissza, területileg pedig az Egyesült Államokra korlátozódik. 1977-ben Los Angelesben alakult meg a Cartoon/Fantasy Organization, amely elsőként ezzel foglalkozott.[3] Az első médiaformátum, amelyekre a rajongói fordítások készültek a VHS és a Betamax videoszalagok voltak. Ezek másolása nem csak időigényes volt, hanem egyben állandó velejárói voltak a rossz képi és hangminőség. Ehhez pedig hozzájött a magas előállítási költség. Készítésük a Commodore, Amiga és Macintosh számítógépekkel terjedt el, amelyek egy hozzáadott hardverrel képesek voltak egy új sávot rétegezni a mágnesszalagokra.[4] Terjesztésük ezért főleg helyi kis klubokra korlátozódott eleinte, később az Internet Relay Chat (IRC) alkalmazásokkal kezdett szélesebb körben terjedni.[5] A rajongói fordítóknak ekkor rutinszerűen járt a pénzbeli ellenszolgáltatás, nem ritkán előzetesben is fizettek.[6]
 
A késő ’90-es évekig maradt ez a módszer, majd a technika és az internet erősödő térnyerésével és az újonnan bevezetésre került fájlmegosztási technikák révén megindult ezek digitalizálása, valamint a korábban Japánból rendelt kazettákat lassan felváltotta a DVD, napjainkra pedig a Blu-Ray. Napjainkban a friss, futó sorozatokat a Japánban élők felveszik a TV-ből és a nyers, feliratozatlan felvételt osztják meg a világhálón. Őket RAW-beszerzőknek nevezik, olykor több ilyen személy együttesen alkot RAW-csapatot, akiknek más feladata nincs, mint a „nyers anyagot” közzétenni, amiből mások dolgozhatnak. Akik viszont magán a feliraton dolgoznak – mindegy milyen pozícióban: fordító, typesetter[7], lektor stb. – fansubbernek nevezik. Ez a mindenkori egyént jelöli, dolgozzon csapatban vagy önmagában. Ehhez több különböző feliratkészítő programot használhatnak, de a leggyakoribb a folyamatosan fejlesztett, nyílt forráskódú Aegisub. Éppen emiatt átalakult a korábbi megosztási és támogatási rendszer: a mai rajongói fordítók ingyen készítik felirataikat és legfeljebb támogatást kérnek, hogy megvehessék maguknak a DVD-ket, Blu-Ray lemezeket, vagy weboldalukat fenntarthassák.
 
Hazai viszonylatban igen érdekes dolgokat tapasztalhatunk ebben a szubkultúrában. Gyakorlatilag három különálló részre különíthetjük el a feliratkészítőket: vannak, akik csak nyugati vagy csak távol-keleti filmeknek és filmsorozatoknak készítenek magyar szöveget és vannak, akik a távol-keleti animációs műveknek. Míg a film- és filmsorozat-fordítók száma legfeljebb néhány száz főre tehető, addig a távol-keleti animációs művek esetében, mint egy 77 aktív csapatot és 136 egyéni fordítót számlál jelen pillanatban.[8] Emellett a korábbi csatározások és súrlódások okán az utóbbi közösség saját etikettet hozott létre, aminek közösségi megbeszélése 2011. szeptember végétől november elejéig tartott, több mint 20 oldalnyi hozzászólást gerjesztve.[9] A vita alapvetően négy irányzat közt folyt: a támogatók, a „centralisták”, az ellenzékiek és a „radikálisok”.[10]
 
A másik érdekessége a hazai feliratozó közösségnek a 2010-es tavasszal mutatkozott meg: az akkor még összetartónak se mondható csoportok egyszer csak váratlanul közösen léptek fel egy ügyben. Az összefogást kiváltó ok egy olyan oldal működése volt, amely állításuk szerint az engedély nélküli használaton túl a műveiket (azaz felirataikat) módosítva osztotta meg. Mivel az oldal üzemeltetőjét nem tudták meggyőzni, így 32 akkor aktív csapat sztrájkot hirdetett.[11] A sztrájk hatásos volt, a korábban egyhetesre tervezett rajongói munkabeszüntetés másnap estére sikert könyvelhetett el.[12] A sztrájkról még az AnimeStars magazin is írt egy rövid hírt.[13] Az egyik csapatvezető pedig visszaemlékezést is szentelt a témának.[14] Továbbá 2012 márciusában pedig az ázsiai filmsorozatokat fordítók is hasonló megmozdulást szerveztek, azonos okokból.[15]
 
A „felirattolvajlás” nem új keletű dolog. Hazánkban az ezredfordulót követően több olyan eset is volt, ahol hazai hivatalos forgalmazó a DVD-kiadványain ilyen rajongói fordításokat tett közzé. Ilyen volt az Odeon által 2003-ban kiadott Shop-stop és a 2004-es Tűzvirágok. Egy olvasói levél hívta fel a kiadó figyelmét, amiben elsődleges nehezményezés nem a felhasználás ezen módja volt, hanem hogy a film feliratát a DVD-t összeállító authoring cég meg se nézte mit tesz a lemezre, mivel a felirat hemzsegett a félrefordítástól és más nyelvtani, helyesírási hibáktól. A kiadó tanult az ügyből és más authoring céget keresett.[16] De nem ez volt az egyetlen, a Klub Publishing Kft. által kiadott Csillagközi fejvadászok DVD-kre például FaxMactor nicknevű fordító régebbi, átdolgozatlan munkája került.[17]
 
A televízió se volt mentes ettől a jelenségtől: az RTL Klub műsorán 2009-ben debütált A Rejtély című sorozat első része esetében a Mikroszinkron is rajongói fordításból dolgozott.[18] A South Park kilencedik, tizedik és tizenegyedik évadja esetében merült fel még hasonló eset, ahol a szinkront író Barnika nem tagadta, hogy „mankónak használta” SubVito feliratait. A sorozat vetítéséért felelős Comedy Central Hungary igazgatója menesztette a korábbi fordítót és a tizenharmadik évad óta a rajongói fordítóval készítteti a szinkronszöveget. Hasonló játszódott le Az ítélet: család című sorozat esetében, ahol a lektorok elégedetlenek voltak a hivatalos szinkronstúdiói munkákkal, így a neten fellelhető nem hivatalos fordítói munkák készítőit kérték fel a szövegírásra.[19]
 
A feliratok elleni fellépés elsősorban a Media Factory, egy japán kiadó cég nevéhez fűződik, aki 2004 óta többször is tett jogi ellenlépéseket az általuk licencelt videós kiadások ellen.[20] Nem sokkal később az ADV Films nevű amerikai kiadó úgy döntött, hogy két újonnan megvett sorozatát BitTorrenten keresztül tette elérhetővé, ami pozitív visszajelzéseket generált a szubkultúra amerikai ágában.[21] Magában a nyugati jogkultúrában kimondott fellépést nem kezdeményeztek a hivatalos és a jogvédőszervek, sokkal inkább oktatási jelleggel szerveztek a szubkulturális összejövetelekre előadásokat,[22] hogy miként tudják a feliratkészítők elkerülni a jogi felszólításokat és más adódó problémákat.[23]

 


[1] Az animáció szó francia rövidítése, amit a japánok átvettek az animációs művekre. A nyugati rajongói kultúrában eredetileg minden japán animációs terméket ezen a néven illetik, illetve újabban a koreai és kínai műveket is. Ma a legtöbb japán, koreai és kínai származású animációs termékre egyaránt használják.
[2] AniDB, http://anidb.net/perl-bin/animedb.pl?virtual=3&show=grouplist&orderby.name=0.1&page=362 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[3] Deppey, Dirk: Scanlation Nation: Amateur Manga Translators Tell Their Stories = The Comics Journal, 2005 issue 269., http://web.archive.org/web/20070408112154/http://www.tcj.com/index.php?option=com_content&task=view&id=430&Itemid=70 (letöltés ideje: 2013-03-22)
[4] Leonard, Sean: Progress Against the Law: Fan Distribution, Copyright, and the Explosive Growth of Japanese Animation. [s.l.], Massachusetts Institute of Technology, 2004. p. 10.
[5] Bertschy, Zac: Interview With The Fansubber, http://www.animenewsnetwork.com/feature/2008-03-11 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[6] Hatcher, Jordan S.: Of Otakus and Fansubs: A Critical Look at Anime Online in Light of Current Issues in Copyright Law. = SCRIPT-ed, 2005. vol. 2 issue 4. p. 519.
[7] Leggyakoribb magyar fordítása a „formázó és felirattervező”. Azokat nevezik így, akik a felirat külsődleges megjelenéséért felelősek.
[8] AnimeAddicts: Fansubberek, http://animeaddicts.hu/download.php?teamlist (letöltés ideje: 2013-04-07)
[9] AnimeAddicts: A fansubbolás „etikettje”, http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.36.10533.11 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[10] Ricz/Ronin Factories: A Fansub Etikettről, http://rrfs.aninet.eu/articles.php?article_id=23 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[11] AnimeAddicts: FANSUB SZTRÁJK!!!, http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.40.8336 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[12] AnimeAddicts: Vége a sztrájknak, http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.40.8339 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[13] AnimeStars Magazin, 2010. 21. sz., p. 4.
[14] Ricz/Ronin Factories: A fansubsztrájk, http://rrfs.aninet.eu/articles.php?article_id=24 (letöltés ideje: 2013-03-16)
[15] Doramamajom: Fansub lépések, http://doramamajom.wordpress.com/2012/03/19/fansub-lepesek/ (letöltés ideje: 2013-03-06)
[16] Ki lopta kitől a South Park fordítását?, http://index.hu/kultur/2009/03/30/ismeros_sorok/ (letöltés ideje: 2013-03-22)
[17] AnimeAddicts: Creative Commons Licence, http://animeaddicts.hu/forum.php?viewtopic.40.2533.2 (letöltés ideje: 2013-03-22)
[18] Ki lopta kitől a South Park fordítását?, http://index.hu/kultur/2009/03/30/ismeros_sorok/ (letöltés ideje: 2013-03-22)
[19] Mankóként lopták a South Park-szinkront, http://index.hu/kultur/media/2009/04/15/netes_forditobol_lesz_a_jo_szinkroniro_/ (letöltés ideje: 2013-03-22)
[20] Animesuki.com: Removal of Media Factory Inc. Works, http://www.animesuki.com/doc.php/legal/mediafactory.html (letöltés ideje: 2013-03-16)
[21] Solomon, Charles: File Share and Share Alike, http://www.nytimes.com/2005/08/21/arts/21solo.html, (letöltés ideje: 2013-03-16)
[22] Ez főként az Egyesült Államokra igaz, ahol a MPAA és a RIAA tartott ilyen előadásokat.
[23] Hatcher, Jordan S.: Of Otakus and Fansubs: A Critical Look at Anime Online in Light of Current Issues in Copyright Law. = SCRIPT-ed, 2005. vol. 2 issue 4. p. 534.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s