informatika · jog · szakdolgozat

A szerzői jog és a rajongói fordítások viszonya – 01.

 

Ezennel megkezdődik a szakdolgozatom témája, amiből hetente teszek ki részleteket (1-2 fejezetek, de nagyjából 3-4 oldalakat). Kezdésnek a bevezetést és az első fejezetet, ami lényegében tisztázni is fogja a fő alanyunkat.

 

Bevezetés
 
A XX. és XXI. századok fordulóján bekövetkezett „világháló-robbanás” hatása felgyorsította a globalizálódás folyamatát, lehetővé tette a gyors és egyszerű fájlmegosztást új technológiák bevonásával és szélesebb körű terjedésével, ezzel közelebb hozva egymáshoz a világ távoli tájain élő embereket és kultúrákat. Az addig szűk körű társaságokat magukba foglaló szubkultúrák táptalajra leltek ebben a lehetőségben és rohamosan terjedni kezdtek. Sorra alakultak az elmúlt évtizedben a különböző blogok, rajongói oldalak, hektikus tempóban kezdett fejlődni az internet interfésze a különböző új és sokszor forradalmi programozási nyelvekkel és azok új változataival és frissítéseivel. Az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt a felhasználók száma és a globális internetes forgalom.[1]
 
Ugyanakkor a gyors információáramlás rengeteg problémát kezdett generálni. Teret nyertek ezzel a vírusok, a különféle támadószkriptek, az adathalászok, hackerek és velük párhuzamosan kezdett el virágozni az internetes kalózkodás a szellemi tulajdonokkal. Sorra nyíltak a torrentszerverek, a direkt letöltést kínáló fájlmegosztó oldalak, a warez szolgáltatást nyújtó site-ok, míg a korábbi adatcserélésre használt eszközök, mint az eMule (és az elődje az eDonkey2000, vagy ed2k), az FTP-szerverek és az XDCC egyre jobban háttérbe kezdtek szorulni. Ezek a weboldalak és a tevékenységük hamar a szerzői jogvédő egyesületek tudomására jutottak, akik felerősítették korábbi kalózellenes kampányaikat és megkezdték a gyakran szélmalomharcnak tűnő küzdelmüket a szellemi tulajdonok digitális terjedésének e fajta folyamatai és módozatai ellen. Eddigi eredményeik közt szerepel a szerzői jogi törvények részleges aktualizálása, egyes oldalak bezáratása, megszüntetése vagy esetleg átmeneti jellegű megbénítása. Kifejezett és markáns eredményt azonban eddig nem tudtak elérni.
McKenzie Wark szerint az internet térnyerésével létrejött új társadalmi osztály tagjai, a hackerek, olyan úton kezdtek el járni, mint a XIX. század közepe és a XX. század eleje közt a munkásmozgalmak: egy új osztályt formálnak, amely megkérdőjelezi a tulajdon szükségességét, majd létrejön a képviseletükre egy párt, amely állítása szerint képes válaszolni az osztály igényeire.[2]Ezt az igényt az újítás szükségességének tekinthetjük, ami azonban szemben áll az uralkodó osztály azon állandó törekvésével, „hogy az újításokat az ellenőrzése alá vonja és a saját javára használhassa fel, megfosztva a hackerek osztályának tagjait a saját műveik feletti hatalomtól, megtagadva a világ egészétől saját fejlődésének irányíthatóságának jogát”.[3]
 
McKenzie szemmel láthatóan egy új kor marxizmusának eszközeinek tekinti a digitális és a mindenkori kultúra szellemi tulajdonait, amelyhez az embereknek a világ minden táján joguk van hozzáférni. Az aktuális helyzetben alaposan körbenézve pontosan ennek gyakorlati megvalósulásának és zajlásának lehetünk tanúi: egyre több és több film, hangzóanyag, könyv válik digitális formában az interneten hozzáférhetővé, miközben a szerzői jogok tulajdonosai és legfőképp a kiadók hevesen tiltakoznak, olykor kemény válaszcsapást intéznek különböző oldalak ellen (mint a 2012 januári Megaupload és az azt követő más nevesebb direkt letöltést kínáló fájlmegosztó oldalak elleni akció).
Ebből a digitalizálódási folyamatból táplálkozik a rajongói fordítások világa, ami jogi értelemben a „szürkezónába” tartozik, azaz illegálisnak is tekinthető meg nem is. Ezek a fordítások rengeteg mindenre kiterjednek: könyvekre és képregényekre, audiovizuális termékekre (filmek, rövidfilmek, de nem ritka a reklámok, zenei klipek fordításai sem) valamint számítógépes programokra egyaránt.  Kulturális szempontból a rajongói fordítások elősegítik a globalizálódás folyamatát, megismertetve egy adott nyelvterületen élőkkel egy másik nyelvterületen élők műveit, szellemi termékeit, valamint oktatási szempontból a létezése sem elhanyagolandó, ugyanis gyakoroltatja a fordítóval mind az anyanyelvének, mind az általa választott idegen nyelv művelését, fejlesztve nyelvi és fogalmazási képességeit. Azonban a jog nem ilyen jóhiszeműen vélekedik a rajongói fordítások metodikájáról. Ennek megértéséhez betekintést kell nyernünk a rajongói fordítások világába, beleértve történetét, működését és válfajait.
1.      A rajongói fordításokról
 
Ahhoz, hogy megértsük a jog szempontjából mi a probléma a rajongói fordításokkal, először érdemes megismerni ezt az igen sokrétű közeget, mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Először tisztáznunk kell a rajongói fordítás fogalmát. A legegyszerűbben úgy lehet meghatározni, hogy a mindenkori állam területén, annak hivatalos nyelvén meg nem jelentetett művek nem hivatalos fordítása. Ezek a művek lehetnek könyvek, képregények, videojátékok, filmek – olykor rövidebb-hosszabb írások, esetleg hivatalos iratok. Ugyanakkor fontos kiemelni az egyik legnagyobb sajátosságukat, ami nem a készítő kilétében keresendő, hanem a közzététel módjában: ezek ingyenesen elérhető, közzétett munkák, amikért a készítő nem vár el anyagi ellenszolgáltatást. Legalábbis manapság, az internet korában nem, de évtizedekkel korábban megesett, hogy költségeik egy részét valamiképpen igyekeztek kompenzálni a terjesztés során.
A legtöbb kiadószervezet éppen ezért nem szívleli ezek létezését, amelyből a japán példa a legékesebb. A szigetország kiadóinak csoportosulásai már több ellenintézkedést tettek ezek visszaszorítására. Nem volt ritka, hogy az eredeti készítő lépett az ügyben, több-kevesebb sikerrel. Míg az európai-amerikai államokban inkább a kalózkodással vívott szélmalomharc a jellemző, addig Japán egyszerre vívja a kalózkodás- és a rajongói fordítás-ellenes hadjáratait, aminek legutóbbi lépése a szerzői jogi törvényük drasztikus szigorítása volt.[4]
 
A törvény szigorítása kiterjesztette a bűn tárgyát a másolt és letöltött videókra, valamint az engedély nélküli feltöltésekre. A büntetés kétévnyi szabadságvesztés vagy akár kétmillió jennyi (nagyjából 4.639.834 forint 2013. február 1-i árfolyamon) bírság is lehet érte. Ez a rendelkezés a rajongói fordítók „alapanyagainak” beszerzését is megnehezíti, ugyanis világszerte a legtöbb rajongói fordítást a japán média termékei teszik ki, amelyekhez külföldön nagyon ritkán lehet hozzáférni vagy igen magas áron (a pénznemek közti átváltás és a szállítási költség miatt).
Az úgymond nyugati államokban azonban kialakult egy bizonyos normarendszer a rajongói fordítók és a megosztók részéről, ami miatt a szerzői jogvédő irodák megtűrik a létezésüket.


[1] Ezt igen szemléletesen a http://www.evolutionoftheweb.com/grafikonjai ábrázolják.
[2] Wark, McKenzie: Hackerkiáltvány. [s.l.], Noran Libro Kiadó, 2010. p. 20
[3] Wark, McKenzie: Hackerkiáltvány. [s.l.], Noran Libro Kiadó, 2010. p. 15
[4] Anime News Network: Japan’s Law Penalizing Downloaders, Criminalizing Ripping Goes Into Effect, http://www.animenewsnetwork.com/news/2012-10-01/japan-law-penalizing-downloaders-criminalizing-ripping-goes-into-effect(letöltés ideje: 2013-02-04)

A szerzői jog és a rajongói fordítások viszonya – 01.” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Érdekes, jó kezdés – csak attól félek, hogy mire kikerül a vége, addigra elfelejtem az elejét. A hackereknek társadalmi osztályként történő tekintése azért elég öncélúnak tűnik – de kétségkívül gondolatébresztő.

    Rajongói fordítások az adott állam területén, az adott állam nyelvén megjelent műveknél is vannak. Úgy értem, hogy nem csak úgy, hogy van először rajongói, majd utána lesz hivatalos hanem fordítva is előfordul. Pl.: megjelenik nálunk magyarul szinkronnal egy anime, de ezután készül hozzá rajongó magyar felirat is. Nem?

  2. Elég ritka eset, de inkább az fordul elő, hogy a hivatalos fordítást turbózzák fel. Például az A+ idejében a feliratozottak szövegének kimásolása, javítása, vagy mondjuk Amerikában, amit például az Exiled-Destiny csapat is csinálni szokott: ők megveszik a lemezt, lerippelik, hozzáadják a hivatalos szöveget, amin javítgatnak.

    Hackerek alatt pedig McKenzie elég sok mindenkit ért: a feltöltőket, torrentezőket, rajzkészítőket (tumblr, pixiv, deviantArt használókat), online regényírókat, rajongói fordítókat stb. Kábé mindenkit, aki a saját szellemi termékét az interneten osztja meg, nem csak azokat a hackereket, akiket mi ismerünk.

  3. Ígéretes kezdés, eddig növendék fizika tanárként mindössze egy megjegyzésem lenne:
    (nagyjából 4.639.834 forint 2013. február 1-i árfolyamon) – Mivel az árfolyam hullámzó és még egy adott pillanatban sem egységes, ezért értelmetlen ennyi számjegyet kiírni, helyesen (nagyjából 4.6 millió forint 2013. február 1-i árfolyamon). Tudom, hogy szőrözésnek tűnik, lehet az is, csak gondoltam megemlítem.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s