manga · történelem

Itoshi wo Tome – Kimi ga kokoro wa

Most egy mangát kínálok terítékre, amely a középkori Japánba kalauzol el minket két lány történetén keresztül. A készítőjéről, Takahashi Itsumiról szinte semmit nem lehet tudni. A stílusát tekintve a szépen kidolgozott bishounen és bishoujo karakterek jellemzik. Munkássága főként a yaoira és “kisöccsére” a shounen ai-ra terjed, de ugyanakkor szívesen készít shoujo és yuri darabokat is. Viszont a yuri művei mind felnőtt kategóriás darab, mégsem azok a dúvad darabok.
Történet
Történetünkben a messzi történelmi idők messzeségében járunk, valahol a japán középkorban, a Nara- és a Heian-kor táján (konkrétan a 700-as és 1100-as évek közt). Ilyenkor a császári hatalom abszolút, szent és sérthetetlen volt. A nemesség őrei voltak még csak a szamurájok, szemben a Heian-kort lezáró Genpei-háborút követő időszakkal.
Ebben a korban élő nemesi család életébe kalauzol el minket 9 fejezeten keresztül a manga. Az udaijin háza (a főtanácsostól jobbra ülő miniszter) a nemes lányának, Tachibanának és unokahúgának, Sakurának a felnőtté avatási ceremóniájától hangos. Azonban szinte senki sem tudja, hogy a két lány milyen közel is áll egymáshoz, s hogy van pár akadály, amelyet eléjük gördít az élet…
Történelem lecke romantikus módon
Noha kimondott történelemoktatást nem kapunk, viszont a felsőbb vezetési korabeli szokásokba betekintést nyerünk, azon belül a nemesekébe. 702 utáni időkről fogok most beszélni elsősorban. A 702-es Taiho-törvény elfogadása után kialakult egy újfajta tanácskozási rendszer, amely egy az egyben koppintása volt a Tang-kori Kína kormányzati berendezkedésének (utána megszűnt, viszont a Meiji-alkotmány ideje alatt, 1868 és 1947 alatt is létezett ez a kormányzati forma) . A felépítés a következőképpen festett:
Volt a császár, akinek a szava az istenekével ért fel, ugyanis a 6. századtól kezdve “a menny fiának” nevezték, abszolút hatalmat birtokolt. Ugyanakkor egy ember képtelen volt kormányozni egy viszonylag kiterjedt, bürokratikus birodalmat, így volt a miniszterek tanácsa a számára. Már 689-ben az Asuka Kiyomihara-törvény létre hívta a belső tanácsot, amely 7 főből állt: ez volt a Daijou-kan. A hét személy volt a kancellár (daijou-daijin), a saidaijin és az udaijin (a bal illetve a jobb kéz felé ülő miniszterek), a naidaijin (középen ülő miniszter), illetve a fő-, a köztes és az altanácsos. Rajtuk kívül további 8 miniszter volt: a köztes miniszter (Nakatsukasa-sho), a közigazgatási miniszter (Shikibu-sho), a ceremóniális miniszter (Jibu-sho), az adózási miniszter (Minbu-sho), a katonasági miniszter (Hyōbu-shō), az igazságügyi miniszter (Gyoubu-sho), a pénzügyminiszter (Ookura-sho) és a császári udvar minisztere (Kunai-sho). Rajtuk kívül további beosztottak, tanácsadók dolgoztak még. Ez volt az úgynevezett Ritsuryo.
A kor szokásának megfelelően ábrázolja a két lány szerelmét is a mű. Ebben a korban (de még ma is) a homoszexualitást, mint témát sokan megvetik, legyen az férfi vagy női homoszexualitás. A mű történetének korában élettel fizettek az ilyen “vétkekért”, ma már kirekesztés, pellengérezés jár érte, ha kitudódik. Érdekes dolog benne, hogy a legnagyobb hanggal a férfiak rendelkeznek, ha elítélésről van szó, s ilyenkor megfigyelhető az, hogy míg a “buzikra” fújnak, köveznének, addig a leszbikus kapcsolatot kifejezetten “tolerálják”, vagy “részt vennének harmadik félként”. Érdemes megfigyelni egyes animés fórumokat (ebben jó példa az AnimeAddicts ismertetőhírei), hogy ha több yaoi (“férfi melegpornó”, ha köznyelvi szinten kellene definiálni) is van a kirakott ismertetők közt, akkor megy a morgás, szitkozódás a részükről, de akkor a legnagyobb a hangjuk, ha 6-ból 6 az arány. Amikor egy yaoi és egy normál pornó (hentai) ismertető van egyszerre, akkor mély csend honol a részükről és ha yuri kerül ki, akkor kisebb örömmámor tör ki a hozzászólások közt. Mi ez, ha nem álszentség? Visszatérve a korhű ábrázolásra, a császár kifejezetten az “élvezi nézni” kategóriába tartozik, így többek közt ez a lányok szerencséje és esélye az életben maradásra. Mind a ketten udvarhölgyekké válnak végül ennek kapcsán, s a korábbi udvarhölgyek háttérbe szorulnak.
Hogy mire kellett egy udvarhölgy a császárnak? A cinikus visszakérdezés erre az, hogy “miért, mire kellene egy királynak a királynő?”, s ha megvan ezek után a válasz, elég azt kis háremmel megspékelni. Bizony, az utódnemzés volt a szerepük, a nagyobb számok törvényének megfelelően az eshetőség áranya egy egészséges fiú utódra is nagyobb. Noha a Japán császárok listáján több nő is szerepel a korai szakaszokban, alapvetően a férfiak uralkodtak császárként a szigetországban.
Továbbá szóba kerül a nemek kérdése a korban. A fiúkat és a lányokat külön nevelték, felnőtté avatási ünnepségüket (ez ma is létező szokás) is külön tartották. Találkozásukkor is egy paraván, vagy könnyed bambuszpapírból készült fal választhatta el, azaz a fiú nem vethetett szemet a nőre és fordítva. A szerelemházasság jobbára nem létezett az úri körökben. A hölgynek elég volt egy könnyedebb, illedelmes hangú szerelmes levelet küldenie valakinek a felsőbb körökből, s az illető férfi máris szerelmet vallott válaszában és házassági ajánlatot tett. Ez még csak a jobbik eset az érdekházasságok mellett, ahol a cél a nemesi lét és rang fenntartása volt, esetleg a feljebbjutás lehetőségének kiaknázása.
Értékelés
Érdemes belenézni, bár történelemleckét nem fog tartani, arra ott van Muraszaki Sikibu: Gendzsi szerelmei (Murasaki Shikibu: Genji monogatari) című háromkötetes könyve, amely kisebb szerencsével még kapható a könyváruházakban, nagyobb szerencsével az antikváriusnál. A kellemes és könnyed rajzolása főleg a lánymangákat (shoujo) juttatja az eszébe, amelyből az erős és gyönge női szerep mellett azért sokat játszik a kissé dinka, energikus férfiszereplő is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s