adaptáció · anime · kritika · manga

A Channel kritika

Kagamin posztja, eredetileg a Gunjou Blogon jelent meg.

Nos, eléggé kétkedve fogtam hozzá ehhez az animuhoz, mert az első benyomás róla az volt, hogy olyan lesz, mint a K-ON!!, ami valljuk be, semmi jót nem jelent. Szerencsére tévedtem, bár az animu tele van rakva klisékkel, és láttam már ennél eredetibb darabot, de legalább szórakoztató volt, ami nem sok mai műről mondható el.

Enyhén félreérthető póz… yuri raep!!
Lássuk az összetételt, mivel mit is érne egy ilyen sorozat, ha 4 tök átlagos csajsziról szólna…
Tooru, tipikus tsundere alkat, aki csak régi barátnője, Run-chan felé mutat bármiféle vonzódást, igen, vonzódást, mivel a sorozat folyamán többször úgy éreztem, hogy ez már túl a barátságon van, ami itt folyik. A későbbiek folyamán több ember fele is megnyílik, mellesleg alapvetően imádja Yuukot szekálni.
Run, sok egyéb hasonló karaktert megszégyenítő szinten hozza az ügyetlen lány szerepét, emellett falánk és sokszor durmol (meg nehezen is bír felkelni). A K-ON-os Yui felturbózott változata, bár ő nem tud gitározni. A kedvenc részem az volt, mikor elfelejti a zokniját felvenni, aztán lehajol, de a mögötte lévő Tooru észreveszi, hogy mást is elfelejtett (egyébként ezt a szitut nem übereli, de akkor is hatalmas)… tippeljétek, hogy mi volt az a ruhadarab! 😀
“Run-chan, mást is elfelejtettél felvenni a zoknin kívül!”
Nagi, a karakterek között nála éreztem azt, hogy kicsit egyedibb a karaktere, láttam már hasonló szereplőket, de nála a vegyítés aránya más volt, kedveltem nagyon, főleg mikor kilépett néha pár ökörködés kedvéért a megszokott énjéből, az nagyon állat volt. A jelleméről annyit, hogy sokszor tesz csípős megjegyzéseket, amik gyakran igazak, a gyengesége a túlzott aggódás a súlya miatt (Hiro-szindróma).
Hú, ezen mekkorát röhögtem…
Yuuko, ha lehet ilyet mondani, akkor Mio megfelelője lenne, mert tipikusan ő az összes ugratás áldozata, Tooru fő célpontja és egyebek, benne is megvan az az idegesítő “félek a félelmetes dolgoktól” baromság, mint Mioban, de ezeken kívül egy kellemes karakter sikerült összehozni. Plusz pont a kansai-benért…
Te, te… DUPLA CSÖCSSZÖRNY!
Most kérdezhetnétek tőlem, hogy hol van itt a történet leírása meg hasonló marhaságokat, de mivel az ilyen sorozatoknál már szinte megszokhattátok, hogy az nincs, ezért eltekintettem attól, hogy valami kerekítsek ilyen témában. Mivel egy 4-komáról van szó, ami a lányok egymás közti viszonyáról és marhulásáról szól, ezért teljesen értelmetlen lenne bármit is írnom róla.
A sorozat zenés részéből nekem egyedül az opening és Tooru insertje tetszett, a többi dal nem fogott meg annyira.
Tehát összességében a sorozat élvezetes volt, ami manapság ritkán mondható el az ehhez hasonló moéra igen erősen építő cuccokról, a viccek ütöttek, a szekálások lulzsága kielégítő volt, tehát a sorozat a célját elérte, hiányzott a befejezése után. Értékelhető mondanivalója igazából nincs, de amíg szórakoztat, addig tökéletesen megfelel nekem, hiszen nem veszi az elejétől túl komolyan magát, elkezdődik valahogy, és ahhoz tartja magát a sorozat egész végig. Megkapja tőlem a maxot, mivel jól szórakoztam rajta.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s